Építéstől a bontásig - Népstadiontól a Puskás Ferenc Stadionig | 2010-2016

Az 1953-ban átadott stadion utolsó éveihez érkeztünk. Válogatott és bajnoki mérkőzések, Magyar Kupa döntők, valamint Európa Liga mérkőzések jellemezték ezeket az éveket. Több, mint 60 évig szolgálta a nemzetet, sportolókat és szurkolókat a létesítmény.

1948-ban kezdődött el az akkori Népstadion építése, a hivatalos átadásra 1953-ig kellett várni, de az évek, évtizedek során folyamatos átalakulás jellemezte a stadiont. A lelátók állapota és az emiatt eszközölt statikai felújítások miatt az utolsó években is többször változott a Puskás Ferenc Stadion befogadóképessége, kihasználtsága.

2010-ben 28.300 szurkoló befogadására volt alkalmas a létesítmény. Ekkor csak az alsó szektorokat nyitották meg, a felső lelátók (sokadjára) le voltak zárva. Ebben az évben a Debrecen játszott itt az Európa Liga csoportkörében, a legtöbben a Dzsudzsák Balázzsal felálló PSV Eindhoven ellen voltak, körülbelül 18.000-en.

Követni is nehéz hány tervezet látott napvilágot ezekben az időkben, ami az átépítést, felújítást illeti. 2011 októberében Eb-selejtezőt játszottunk Finnország ellen, már akkor is sokan úgy könyvelték el, ez lesz a bontás előtti utolsó mérkőzés, és valószínűsíthetőleg 2015-re elkészül az új aréna.

Most már tudjuk ez nem így történt, 2012-ben még utoljára megerősítették a felső karéjt, hogy a Törökország elleni selejtezőre akár 38.000-en is beférjenek. A törökök elleni győzelmet végül 25.000-en látták, ami az utolsó legnagyobb nézőszám a válogatott stadionbeli történetében.

2013-tól a válogatott és kupamérkőzések mellett a Ferencváros otthonául szolgált a Puskás. Nem lehetett panasz a kihasználatlanságra, több emlékezetes mérkőzést is játszottak itt a zöld-fehérek, ezek közül kiemelendő a 2013. szeptemberében játszott Fradi-Újpest rangadó, amelyre 22.000 szurkoló volt kíváncsi.

Ami még a klubmérkőzéseket illeti, a Magyar Kupa döntőjét is a Puskásban rendezték ebben az évtizedben. Az egyik legjobb hangulatú döntőn közel 20.000-en szurkoltak a Diósgyőr-Újpest összecsapáson, 2014-ben. Az a találkozó 11-esekkel és újpesti győzelemmel végződött.

A stadion átépítése körüli huzavona végére a 2020-as Európa-bajnokság tett pontot. 2020-ban ugyanis három Eb-csoportmeccset és egy nyolcaddöntőt rendeznek Budapesten, így 2019-ben már üzemképes állapotban kellene állnia a létesítménynek.

Az utolsó mérkőzésen Ferencváros-Rijeka Európa Liga mérkőzést játszottak 2014. július 24-én. A bontási munkálatok 2016 tavaszán kezdődtek, pár hónap alatt teljes egészében eltűnt a stadion, lelátóstul, mindenestül.

Sorozatunk és a stadion történetének végéhez érkeztünk, ami egy új kezdet is lehet. Egyelőre nincsenek információk, hogy a köznyelvben csak "Nemzeti Stadionként" emlegetett létesítmény milyen név alatt épül meg, nekünk mindig Puskás Ferenc Stadion marad. A napokban napvilágot látott információk szerint az első (próba)mérkőzésre 2019. november 25-én kerül sor. Reméljük, Lengyelország ellen.

Korábbi részek a stadion történetéből

Forrás: 24.hu, Index, We Love Budapest, mno.hu, magyarfutball.hu

Magyarország-Oroszország: hamarosan kezdődik a jegyértékesítés

2017 első hazai mérkőzésén Oroszországot fogadjuk Budapesten, a Ferencváros stadionjában. A találkozót pár nappal az andorrai túra előtt, június 5-én 20:30-kor rendezik. Bejegyzésünkben a jegyértékesítés legfontosabb információiból válogatottunk.

"Az Oroszország elleni találkozóra május 6-án, szombaton kezdődik meg a jegyárusítás, melynek első öt napjában az MLSZ Szurkolói Klubjának tagjai válthatják meg jegyüket. Május 11-én, csütörtökön nyílik meg a lehetőség a belépők vásárlására azok számára, akik nem tagjai a Szurkolói Klubnak.

Szurkolói kártya nélkül a Ticket Express két fővárosi irodájában, a Syma Csarnokban és a Bálnában lehet jegyeket vásárolni a találkozóra (aki ezt a módját választja a belépők megvásárlásának, csak saját részre tud jegyet venni személyazonosító okmánya bemutatásával). Két NB II-es klub, a Békéscsaba és a ZTE is bekapcsolódik az árusításba, mindkét egyesületnél lehetőség nyílik a szurkolói kártya nélküli jegyvásárlásra.

A mérkőzésre szóló jegyek 2000, 3000, 4500, 6000 és 7500 forintért válthatóak meg."

Forrás: mlsz.hu

Jegyinformáció az U17-es Európa-bajnokságra

A héten kezdetét veszi horvátországi korosztályos Európa-bajnokság, amelyben válogatottunk is érdekelt. Bejegyzésünkben a jegyekről és a menetrendről olvashattok.

ELLENFELEK

  • Franciaország
  • Skócia
  • Feröer-szigetek

PONTOS MENETREND

  • Május 3. (szerda), 14 óra, Nagygorica: Magyarország – Franciaország
  • Május 6. (szombat), 16 óra, Lucko: Skócia – Magyarország
  • Május 9. (kedd), 16 óra, Lucko: Feröer-szigetek – Magyarország

Jegyinformáció

"A mérkőzésekre szóló jegyeket interneten is meg lehet vásárolni, személyesen pedig a meccsek helyszínén felállított jegyeladási pontokon, amelyek a találkozók előtt 3 órával nyitnak ki.

A mérkőzésekre a belépők két kategóriában állnak rendelkezésre, elhelyezkedéstől függően 5 vagy 10 horvát kunába (aktuális árfolyamon átszámolva 210 vagy 420 forintba) kerülnek. A jegyvásárláshoz – interneten és személyesen vásárolva is – meg kell adni a személyes adatokat (név, születési idő, születési hely, személyi igazolvány vagy útlevél száma). Egy vásárló legfeljebb 10 jegyet igényelhet. A nagygoricai stadion befogadóképessége 8000 fő, a zágrábi Lučko-stadionba viszont csak 1500 szurkoló fér be."

Stadionok

Nagygorica:

Lučko-stadion:

Forrás: mlsz.hu, blikk.hu

Építéstől a bontásig - Népstadiontól a Puskás Ferenc Stadionig | 2000-2010

Elérkeztünk sorozatunk 6. részéhez. Eredetileg 2-3 részre terveztünk, de a stadion és a válogatott gazdag történelme átszabta a terveink. Ebben a fejezetben a 2000 és 2010 közti időszakot elevenítjük fel. Mérkőzések, felújítások és szurkolói történetek színesítik ezeket az éveket, amelyekben egy új korszak veszi kezdetét a stadionban.

Előző fejezetünk ott ért véget, hogy 2-2-es döntetlent ért el válogatottunk Olaszország ellen, 60.000 szurkoló előtt. A nézőszámot azért is fontos kiemelni, mert ez tekinthető az utolsó "nagy mérkőzésnek". 2000-ben életveszélyessé nyilvánították a felső karéjt és évekre lezárták.

Amit már említettük a bevezetőnkben, új korszak vette kezdetét a stadion történetében, 2002. április 2-án Puskás Ferencről nevezték el Magyarország nemzeti stadionját. Öcsi bácsi tiszteletére Magyarország-Spanyolország találkozót rendeztek 2002 augusztusában, válogatott mérkőzésen ekkor került az első Puskás Ferenc Stadion név a jegyekre.

Az évezred elején lezárt felső tribünt 2005-ben a DVSC BL-selejtezőjére nyitották meg újra, 8.200 széket felszerelve a felső karéj alsó megerősített részére. Ekkor 35.928 néző befogadására volt alkalmas a létesítmény.

A következő székesítés 2009-ben következett, ekkor 5.625 széket szereltek fel a statikailag megerősített középtribün két szélére, így a válogatott portugálok és svédek elleni összecsapásán, illetve a Debrecen BL-csoportkörében is rendre megtelt a 41.553 főt befogadó aréna.

Ami az évtized mérkőzéseit illeti, a válogatott selejtezői mellett főként barátságos mérkőzések vonzották be a szurkolókat, mint például a Brazília, Argentína, Németország és Olaszország elleni találkozók.

A válogatott mellett a klubcsapatok kupamérkőzéseinek otthonául szolgált a Puskás Ferenc Stadion. BL-selejtezőn örülhetett a lelátó népe Koplárovics Béla győztes góljának a ZTE-Manchester United meccsen, UEFA-kupa csoportkört játszott itt a Ferencváros, valamint a Debrecen is a Puskást használta albérletként a nemzetközi kupákban.

A kupamérkőzések közül a Debrecen Bajnokok Liga csoportmérkőzéseit látták a legtöbben a helyszínen, mindhárom találkozót teltház és 42.000 szurkoló előtt rendezték.

A válogatott körüli lelátói életről szurkolótársunk beszámolóját olvashatjátok ebből az évtizezedből:

A 2000-es évek elején üde színfolt tűnt fel a magyar válogatott lelátóján. A XII. Hadosztály megjelenésével szervezett, csak a válogatottért működő társaság jött létre, akik idegenbe is kísérték a csapatot. Tevékenységük azonban néhány évig tartott, utoljára 2003 környékén ment szervezetten meccsre a HDO.

A 2000-es évek közepe meglehetősen hektikus képet mutatott a válogatott lelátójáról. Idegenbe továbbra is szervezett, jó létszámú társaság utazott, jó volt a megjelenés Grazban vagy Zenicában is. A hazai meccseken azonban nem volt szervezett erő. Időnként egy-egy ember felállt a kerítésre vagy verte a dobot, de ez tartósan nem tudott fellendülést hozni. Mivel a pályán sem mutatkoztak eredmények ezért a T-szektor is sokszor szellős volt. Persze a Puskás időnként megtelt, a Brazilok meccsére a felső karéj egyes részeit is megnyitották (ezen a meccsen egyébként a T-szektorban egy divatoknak szóló üzenet jelent meg).

A szervezetlenség hiányát egyébként jól mutatta, hogy például a világbajnok olaszok elleni meccsre megtelt ugyan a stadion, de a T-szekor így is nagyon foghíjas volt, a szurkolás is ennek megfelelő volt, bár a pályán a fiúk ezen a meccsen kitettek magukért. A mérkőzések egyetlen látványossága talán a Himnusz elején megjelenő sálerdő volt, de rudas zászlók, igényes drapériák egyáltalán nem jelentek meg. Helyenként egy-egy piró a nagyobb meccseken még begyulladt, a görögök elleni hazai meccsen a gólörömnél lobbant egy fáklya.

Aztán elérkeztünk a 2008-as évhez. Egy újabb selejtező sorozat előtt álltunk, nyáron volt néhány hazai meccs a horvátok, montenegróiak ellen és talán lehetett látni, hogy van a lelátón egy maroknyi fiatal, akik elkötelezettek a válogatott iránt, akkor is, ha csak kétezren mennek ki egy augusztus 20. meccsre. A srácok persze nem ismerték egymást, több kisebb társaságról volt szó, 20 év alatti srácokról. A szervezettség kicsiny szikrái azonban lassan kezdtek megjelenni. A dánok elleni első selejtező meccsre egy amatőr módon kivitelezett, de válogatott lelátón rég nem látott kiírás került ki: „Bízunk bennetek, hát értünk küzdjetek!” a meccsen az első sorokban már volt állandó dobos, noha a rigmusok a legegyszerűbb alaprigmusoknál megmaradtak, időnként ezek kombinálódtak. Az albánok ellen megint szépen megtelt a T, ekkora már egy-két kétrudas is megjelent, az igényes tervezés még mindig hiányzott, de lehetett látni, hogy az állóvíz kissé megmozdult és a klubcsapatok lelátójához képest unalmas válogatott kanyarba egy kis élet költözik. Közben persze jó ellenfelek jöttek, a dánok és az albánok is igen nagy számmal jelentek meg.

Egy évet ugorva a 2009-es Magyarország-Málta meccsen vagyunk, 30.000 szurkoló a lelátón. Persze ez nyilván szólhatott annak is, hogy a dánok nem vertek el minket, az albánokat meg bedaráltuk, ami azért volt nagy szó, mert korábban az ilyen meccseken rendre betliztünk. Pár nappal ezelőtt a tirannai túra megint unikum volt, szervezetten mentek buszok Pestről és a meccs is nagy élmény volt, pláne a vendég győzelemmel a végén. A máltai meccs az egyik legnagyobb magyar focista Puskás Öcsi bácsi születésnapjára esett, amin már egy 3 x 5 méteres festett Puskás portré is feltűnt, amit a drukkerek a Himnusznál küldtek a fejük fölé, illetve nagyobb méretű drapi is kikerült a T közepére. A meccsek előtt, után a fiatal és egyre gyarapodóbb társaság a Verseny utcában tanyázott, sokan jöttek ide a meccsek elején hangolódni, lassan köttettek az ismeretségek. A fiatal mag azonban felismerte, hogy nem ártana szorosabbra fűzni a kapcsolatot, ismerve a hazai válogatott meccsek miliőjét lehetne létjogosultsága egy hazai csoportnak, pláne ha rendre 2-3000 ember lenne a kanyarban, akik ha egységesen dörrennének, az nem lenne rossz. Aztán eljött az egyik ilyen összejövetel, jöttek az ötletek, mit és hogyan kellene, majd rátértek a csoportnév kérdésre. Sok ötlet elhangzott, ami jónak tűnt a harmadik és a negyedik sör között, aztán később megszólalt valaki: Carpathian Brigade. Ekkor mindenki elhallgatott…

Forrás: magyarfutball.hu, vs.hu