Moldova-Magyarország | Beszámoló a 2011-es kisinyovi túráról

Folytatva az eddigieket, egy régebbi beszámolóval jelentkezünk. 2011-ben Moldovába indultak buszos túrára a magyar szurkolók, hogy pár nappal a svédek elleni győzelem után idegenben bizonyítsanak.

Nincs egy órája, hogy hazaértünk, nincs három napja, hogy elindultunk. Miután pénteken megvertük a svédeket mindenki tudta, hogy a pokol vár ránk Moldovában.

Hétfő reggel hat körül vágtunk neki az útnak, tudván, hogy milyen fontos mérkőzés előtt állunk. Déva városáig nem is nagyon fogyasztottunk alkoholt, hiszen az összegyűjtött adományokat méltóképpen akartuk odaadni Böjte Csaba atyának. (Próbára is tette önuralmunkat és szomjunkat az a másfél órás kitérő, amely az ékszíjcsere miatt volt, 70 km-re Dévától.)

Ezúton is köszönet mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult akciónk sikeréhez, ezzel is bizonyítva, hogy nem határokban, hanem nemzetben gondolkodunk! Több, mint 250 ezer forint, valamint rengeteg ruha, játék, tankönyv talált új gazdára! Érdemes lenne elgondolkodni a huligántörvényről a "tisztelt" honatyáknak! Vajon tényleg mi jelentjük a legnagyobb problémát az országban?

Vissza a túrához! Kora reggel értünk Kisinyovba, ahol gyorsan nekiláttunk a főváros felfedezésének. Mindenek előtt élelmet kutattunk, majd a belváros felé vettük az irányt. Érdemes megemlíteni, hogy Kisinyov pozitív csalódás minden szinten! A letűnt szocializmus kézjegyét tagadhatatlanul magán viseli a város betondzsungele, ám az Európa segglyukának számító Bukaresttel szemben, itt ügyelnek a tisztaságra, igyekeznek fejleszteni mindent, amit csak lehet. Az emberek a szegénység ellenére vidámak, segítőkésznek és barátságosnak tűntek. Az egyetlen bökkenő, hogy nagyon kis százalékban beszélnek angolul, ami jelentősen megnehezítette a kommunikációt. A nők gyönyörűek, általános a barna haj, kék szem, világos bőr.

A város felfedezésbe olyannyira belemerültünk, hogy elérkezett az ideje a stadionhoz indulásnak. Egy buszjegy átlagosan három moldáv lejbe (kb 45 ft) kerül, amit a járművön lehet megváltani. Miután megérkeztünk a stadion környékére, szorgalmasan felmértük az ital kínálatot a pálya melletti krimókban.

Jó hangulatú dalolászás vette kezdetét, majd lassan elindultunk, hogy végre bejuthassunk a Zimbru kis ékszerdobozába. Az első meglepetés itt ért minket: Nem volt külön kapu a vendégeknek, a moldávokkal egy időben, egy helyen mentünk be. Ezek után már nem is volt meglepő, hogy külön szektort se kaptunk, csupán 70-80 fekete ruhás, símaszkos G.I. Joe-t.

Lassacskán benépesítettük a saját szektorunkat, majd kezdésre megtelt az egész stadion. A Himnuszt a kultúrnépektől megszokott fütty kísérte végig, miközben a Bukarestből érkező Steaua szurkolók kifeszítettek egy "Szar Magyarország" kiírást is. Nagyon el lehetnek keseredve szőröstalpú szomszédaink, ha a saját meccsük helyett a miénkre utaznak le szurkolni, hogy jó futballt nézhessenek. Szerencsére a 7. percben megszereztük a vezetést, így mindannyian láthatták, az gólörömünket és a fenséges magyar középső ujjunkat! Élményszámba ment, hogy köpködtek minket a meccs nagy részében, tüzet dobtak rànk a felső szektorból...

A második félidőt Székely Himnusszal kezdtük. Az első félidőhöz képest gyengébb volt a szurkolás, aminek nagy részt a megafon meghibásodása az oka. Meg nem adott gól, tombolás, majd újabb román üzenet következett. Ezúttal a "Gyűlölünk titeket!" felirat volt olvasható 8-10 tűz kíséretében. Megpróbálták megint kihúzni a nagy nemzeti zászlajukat, amin mi jót nevettünk, mivel nem nagyon akart összejönni nekik!

A 80. perc környékén lőttünk még egy gólt, ami ezután következett: maximális extázis! A hazaiak elindultak otthonaik irányába, mialatt mi mosolyogva integettünk és énekeltük a Bye-Bye Moldova rigmust! A lefújás után is maradt a fieszta hangulat, a srácok megköszönték a buzdítást majd elénekeltük a Himnuszt. A kiengedés után volt egy kis kergetőzés, ahol a derék moldáv gyerekeknek csak a hátát lehetett látni! A kutyás rendőrök gyors reagálása miatt nem alakult ki komolyabb matek.

Ezek után összeszedtük a cuccainkat és hazafelé vettük az irányt. Az éjszakát buszozással töltöttük, majd a Gyilkos-tónál ebédeltünk festői környezetben. Mindannyian kimerültek és boldogok voltunk, hiszen ismét olyan élményekkel gazdagodtunk, melyekre sokáig emlékezni fogunk!

Moldova - Magyarország 0-2

Kisinyov, Zimbru stadion, 10.500 néző