Magyarország - Ausztria: a visszatérés napja

Hosszú napnak néztünk elébe. Reggel 6 órakor érkeztünk a városba, a 4 busz közül elsőként. Utazásunk nem úgy sikerült, ahogy terveztük, de még mindig a mi buszunk járt a legjobban. A másik 3 jármű a vártnál később ért a városba, az úton történt rendőri vegzálás miatt.

Korai érkezésünk után bevettük a várost, ahol az idő haladtával egyre több magyar szurkolóval találkozhattunk. Mindenkiben ott volt a bizakodás, a feszült várakozás, 44 év után játszhattunk újra Európa-bajnokságon.

Délután a gyülekezőponthoz érve már teljesen otthon érezhettük magunkat. A környező kocsmák megteltek, égtek a görögtüzek és mindenki várta a 2 órási indulást. A rossz idő ellenére, a vártnál sokkal többen gyűltünk össze, de az igazi meglepődés akkor ért mindenkit, amikor megtettük az első 500 métert. Hátranézve szinte alig láttuk a tömeg végét, méterről-méterre egyre többen lettünk, hogy végül 5-6000-en vonuljunk a stadionhoz vezető 7 km-es úton.

A hangulatra már itt sem volt panasz:

Annak ellenére, hogy egyszerre ért oda a magyar tábor a kapukhoz, a beléptetés zökkenőmentesen ment, bekerült a megafon és a dob is, ezzel megalapozva a jó hangulatot.

A mérkőzésről

A mérkőzés eleje kicsit görcsösen indult pályán és a lelátón egyaránt, aztán a 20. perc környékére átlendültünk a holtponton. Szóltak a klasszikusok, 10.000 magyar szurkolótól volt hangos a lelátó. Az osztrák kollegák többen voltak, de ahogy jobban belelendült a csapat, a lelátón is átvettük az irányítást.

A második félidőre a csapat sokkal masszívabban és harcosabban jött ki, melynek meg is lett az eredménye. A mérkőzés 62. percében egy kiugratás után Szalai pöckölte a labdát a kapuba és felrobbant a stadion! Játékos és szurkoló egymás nyakában, gyúltak a tüzek, teljes extázis a lelátón!

A meccs hátralevő 30 perce fantasztikus hangulatban telt, volt minden, ami egy rangadóhoz illik: kiállítás, meg nem adott gól, majd jött Stieber. Egy pillanatra megállt a levegő a stadionban, amikor ziccerben kilépve pimaszul alányesett a labdának, 2-0!!! Meglett, férfi emberek örömkönnyes szemmel ünnepeltek. Megvan a győzelem, ezt már senki sem veheti el tőlünk!

A mérkőzés után még 1 órán át maradtunk a stadionban, énekelgettünk, alig hittük el, milyen mérkőzésen vagyunk is túl.

Szombaton még többen leszünk, és senki nem állíthat meg minket Marseille-ben!

Forrás: Réti Zsolt, Extreme Supporters