Így készül az új Puskás Ferenc Stadion

Egyre több információ és látványterv lát napvilágot az új Puskás Ferenc Stadionról. A legújabb információkat az Archichat oldalán olvashattuk.

Ismét sport és építészet adott találkát egymásnak hétfőn, a TrendFM építészeti műsorában. A stúdióban Skardelli György építészt Kendik Géza, az A4 Stúdió sportlétesítmények tervezésében ugyancsak otthonosan mozgó vezető tervezője és Mezei Dániel riporter kérdezték az új Puskás Ferenc Stadionról.

A Puskás a megvalósulás küszöbén áll: elkészültek a tendereztetésre alkalmas engedélyezési tervek és hamarosan kiírják a közbeszerzési pályázatot, amelynek nyertese "design&build" szerződést köthet az állammal és elindíthatja az építkezést. Már csak arra várunk, hogy megépüljön - foglalta össze Skardelli György vezető tervező a jelenlegi helyzetet.

2019-ben át is kell adni, hiszen a 2020-as Európa Bajnokságot meg kell előzze egy hosszabb próbaüzem, nem lehet az az első nagyobb rendezvény a stadion falai közt. A tervező elmondása szerint immár hat éve foglalkozik a Puskás tervezésével, akkor egy informális beszélgetésből indult a munka: Fürjes Balázs kormánybiztos a stadion tarthatatlan állapotára való tekintettel sürgette a beavatkozást, gondolkodást a létesítmény jövőjéről.

2013-ban aztán már Vígh Lászlóval, a kiemelt sportlétesítmények fejlesztésével összefüggő feladatok kormánybiztosával kötöttek szerződést. Az a terv a labdarúgás mellett szállodai, irodai funkciókat, sőt egy sportdiagnosztikai központot is magában foglalt, a stadion kontúrján belül. E nagyléptékű, ambíciózus terv egy olimpiai felkészülésre is alkalmas központot vázolt, azonban mérete és szerkezetének bonyolultsága miatt kockázatosnak tűnt a megvalósítása.

A helyszínválasztást illetően a műsorvezetők kérdésére Skardelli Görgy elmondta, a stadion története 1896-tól indul, ha végig szeretnénk tekinteni, kik és hány különböző helyszínre tervezték, aligha lenne elegendő a műsoridő - legalább tizenhat helyszínről lehet itt szó, és az építész szakma ismert alakjairól - így például Dávid Károly, de Hajós Alfréd is a kezdetektől dolgozott a projekten. A végeredmény azonban a jól ismert Dávid Károly által tervezett épület lett, a korábbi nagy álmok és tervek a háború előtti időszakban már nem tudtak megvalósulni. A Londoni Olimpia sikere adott újabb lendületet a beruházásnak, és így, ha időbeli csúszással is, de megépülhetett. Igaz, 1953. augusztus 20-i átadásakor sem volt még teljesen kész. A csatlakozó tervezett metróvonal pedig csak a hetvenes évekre érte el a stadionokat.

Újabb fordulatot jelentett az a koncepció, hogy a meglévő stadion megtartásával mellé épüljön egymásik, 60 ezer főt befogadó létesítmény. A tervező elmondása szerint ezzel olyannyira nem tudott egyetérteni, hogy amikor kiírták a pályázatot, egyedüliként adtak be rá olyan munkát, amely továbbra is a régi stadion helyében gondolkodott. Habár számos pályázaton születnek efféle ellentervek, ritka eset, hogy végül szerződéskötés követi a benyújtásukat. Ezúttal azonban így történt, ami annak idején szakmai oldalról értetlenséget is kiváltott. Mint a tervező elmondta, az UEFA és a FIFA szakértői véleményei nyomtak ennyit a latban, mindkét szervezet ezt a megoldást támogatta ugyanis.

Mindezek ellenére a feladat félelmetes - ilyen méretű épület nem minden nap kerül a tervező asztalára. Kétszázezer négyzetméter, 67555 fős befogadóképesség, mindez pedig hatalmas méretű szerkezetekkel társul. Összehasonlításképpen a Grupama Aréna teljes lelátója itt a legalsó szintnek felel meg, fölötte egy középső és egy fölső lelátóval. A befogadóképességet kissé befolyásolja a sajtó számára elfoglalt helyek és a mozgáskorlátozottak által igénybevett helyek száma.

Egy mozgássérült hely hat ülőhelynek felel meg - így ha valamennyit igénybe veszik egy nagy sajtóérdeklődést is kiváltó esemény során, akkor 63 ezer körül alakul a nézői létszám. Hogy hogyan kell, hogyan lehet egy ekkora méretű középülethez hozzáállni? Mint Kendik Géza kiemelte, a helyismeret és a pontosan meghatározott tervezési program (funkció- és igénylista) jó alapot adnak - még ha időközben alakulnak, finomodnak is.

Kilépve az ország határain kívülre, mennyire bevett, hogy nemzeti stadion épül? Mint a kérdésre Kendik Géza elmesélte, a tenisz edzőközpont tervezése során erre a kérdésre homlokegyenest eltérő válaszokat kapott: egyesek szerint semmi szükség ilyesmire, míg mások úgy vélik, hogy enélkül a teniszvilág működésképtelen. A fociban - válaszolt Skardelli György - országtól függ: például Németország esetében nem is lenne értelmezhető, hogy a nemzeti aréna a Dortmund vagy épp Berlin-e. A nemzetközi rendezvényekre bármelyik alkalmas. Egy kis országnál, mint Magyarország, más a helyzet. S ellenpéldaként ott van Anglia és a Wembley, ahol ugyancsak egy elbontott stadion helyén épült meg Európa legnagyobbja.

S itt merül fel a másik fontos kérdés: a régi megőrzésének problémája. Kendik Géza úgy véli, a szellemiség továbbvitele, megidézése mindneképp érték, a fizikai megtartás már nehezebb ügy egy 50-60 évvel ezelőtti technológiával, akkori követelményekre létrehozott szerkezet esetében. Persze a játék ugyanaz, de a világ nagyot változott. Skardelli Görgy arra is rámutatott, hogy nemcsak fizikai értelemben avult el, de az a környezet is, amelyet biztosítani tudott. Megrendelői oldalról nem volt igény a megtartására, a FIFA és UEFA előírásai pedig nagyon szigorúak. Így például elképzelhetetlen, hogy egy ilyen versenyekre alkalmas stadionban atlétikai pálya kapjon helyet a játéktér körül. Ugyanakkor a tervezője Dávid Károly, aki egy évet töltött Le Corbusier irodájában s aki a szocreállal hadakozva tudta ezt az épületet megalkotni - bizonyos részleteiben nem is a tervei szerint épült meg, s az építés utolsó évében nem engedték be az építkezésre. Emiatt próbálom megidézni az új stadionnal a régit - vallott a tervező a koncepcióról.

Forrás: Mizsei Anett - Archichat Fotó: MTI, MNO, Nemzeti Sport