Határtalan fanatizmus | Dunaszerdahely - Vidéki Urak

Blogunk a válogatott lelátói élete mellett interjúk és beszámolók formájában többször is figyelemmel kísérte a gúnyhatáron túli magyar csapatok szurkolóit. A mostani háromrészes sorozatban kérdezzük a délvidéki Hajdújárás, a felvidéki DAC és az erdélyi Sepsiszentgyörgy szurkolóit, hogyan tekintenek vissza az előző szezonukra és milyen várakozások előzik meg a következő idényüket.

Sorozatunk harmadik részében a felvidéki Dunaszerdahely legfiatalabb szurkolói csoportját, a Vidéki Urakat kérdeztük:

Fiatal csoport vagytok, ez volt az első teljes szezonotok. Teljesültek az előre kitűzott céljaitok a csoportotok terén? Milyen évet tudhattok magatok mögött a lelátón?

Úgy gondolom, mindenből igyekeztünk kihozni a maximumot, mind túrák, mind koreó és szurkolás terén. Egész nagy létszámban voltunk jelen a meccseken, ez pozitívum az első teljes szezonunkban.

Célunk volt, hogy minél több látványt tudjunk készíteni. A stadion nyitó mérkőzésére festettük első koreónkat, illetve a slovan elleni derbire már egy nagyobb szabású látványt sikerült megvalósítani, emellett a többi csoporttal együtt a kapu mögötti B lelátón egy élőképet is sikerült összehozni.

Voltak ezen kívül még kiírások és persze a pyrotechnika sem maradhatott el több mérkőzésünkről. Az új stadionban mondhatni fellendült a lelátói élet, persze sok még a divatdrukker, de nemigen van ok panaszra. Ott voltunk az összes hazai és a legtöbb idegenbeli mérkőzésen, új drapink is lett, a régit úgy éreztük már kinőttük.

Melyik volt az év legemlékezetesebb mérkőzése számotokra?

Természetesen minden meccs fontos, de a fő rivális ellen győzni a 90. percben lőtt góllal teltház előtt, leírhatatlan. Gondolom világos, hogy a slovan elleni meccsről van szó, bár a szezon folyamán nem egy meccs dőlt el a 90. percben. Sokat készültünk a koreográfiával is erre a meccsre, nagyon nagy hangulat volt, a végén örömkönnyekben fürödtünk.

Milyen elvárásokkal, célokkal vágtok neki a 2017/2018-as szezonnak? Miben szeretnétek fejlődni csoportszinten?

Nyomni kell a túrákat nekünk is, de ez az egész szurkolótáborra vonatkozik, a hazai 4-5000 néző mellett az idegenbeli 150-200-as létszám nagyon gyatra. Persze tisztelet a kivételnek, illetve az aranyosmaróti idegenbeli meccsnek, ahol 700-an voltunk, ez is azt mutatja, hogy mindent lehet, csak akarni kell. Remélhetőleg a csapat formája, lendülete megmarad az új idényre is.

Edzőváltás is történt, minden tiszteletünk László Csabáé, köszönjük neki ezt a feledhetetlen időszakot, amit nálunk töltött. A helyére érkező Marco Rossinak csak örülni tudunk, és sok sikert kívánunk neki. Mi ezután is ottleszünk a meccseken, folytatjuk amit elkezdtünk, szívünkkel és minden erőnkkel.

Az új idényben új lelátórésszel bővül a stadionotok. Mikorra várható az új tribün átadása, illetve szurkolói szemponbtól hogy tekintetek ehhez a mérföldkőhöz?

Örömmel követjük az új, „A” lelátó rohamos épülését, arról hogy mikorra készül el egyelőre nincs hivatalos információ, reményeink szerint mihamarabb, így, újabb pár ezer hellyel bővül az aréna befogadóképessége.

Bizonyára, az elmúlt szezon tapasztalataiból, a nagyobb derbikre teltházak lesznek, de ezt merőben befolyásolja a csapat formája is. Remélhetően az átlagnézőszám megemelkedik majd a férőhelyek bővítésével, és minél több ember látogat ki és ejt rabul a hangulat, úgy mint egykor minket.

Tervezitek-e, hogy DAC mérkőzései mellett ősszel válogatott meccsen találkozhatunk veletek?

A válogatott meccsekre egyelőre inkább egyénileg járunk, mint csoportosan. Pár tagnál tervben van a svájci túra, illetve mindhárom hazai meccs, de vannak akik csak akkor mennek ki, ha majd csak magyarok fognak játszani a MAGYAR válogatottért.

Fotók: fcdac.sk, Lelkes Ernő