Szurkolói barátságok: Diósgyőr - GKS Bełchatów

Szurkolói barátságokról szóló sorozatunk új részében a diósgyőri fanatikusok írását olvashatjátok.

Tekintsünk vissza egészen pontosan 2012-re. Hazánkban akkoriban már több tábor köttetett külföldi táborral barátságot, mi úgy gondoltuk nem kell erőltetni a dolgot, ha a sors úgy hozza, jön az magától is. Nekünk a GKS Bełchatów-val sikerült kialakítani a baráti viszonyt. Pikantériával szolgál, hogy a legnagyobb riválisuk a Widzew Łódź, szintén piros-fehér és szintén 1910-ben alapították.

A Diósgyőr-Bełchatów barátság 2012-ben a lengyel nemzeti ünnep után indult el, amin rendszeresen részt veszünk minden évben. Másnap az előző mozgalmas napokat félig kipihenve hazafelé indultunk négyen, 2 Commandos tag-2 Sturm tag. Útközben utána jártunk esetleg van-e éppen forduló, majd kiderült a Bełchatów-Pogon összecsapást rendezték. Nem tűnt túl nagy kitérőnek, ezért úgy döntöttünk, megnézzük.

Beültünk egy pizzázóba, ahova később betért 3 srác. Egyből kiszúrták a Diósgyőr feliratú felsőinket és oda is ültek hozzánk. Kérdezték, a meccsre megyünk-e amire igennel válaszoltunk, illetve ,hogy szeretnénk a hazai szektorból megtekinteni a mérkőzést. Egy telefonálás után kb. 5 perc alatt ott termett 20 emberük. Felajánlották, ha van kedvünk csatlakozzunk hozzájuk. Ezt természetesen mi örömmel fogadtuk.

Beszélgettünk a lengyel és a magyar mozgalomról, a közös történelmünkről. Hihetetlennek tűnt mennyire ismerték a mozgalmunk történéseit , és még az NB2-vel is képben voltak. A söröket egymás után hozták, de nem engedték hogy fizessünk. Kérdeztük hol lehet szurkolói relikviákat venni, mivel szerettünk volna vinni emlékbe magunkkal. Kivittek minket egy kocsihoz, a csomagtérben minden jót láthattunk. Mindenki kinézett 1 sálat magának, de azért sem akarták elfogadni a pénzt, ezért átadtuk nekik az összes Diósgyőri cuccunkat, ami nálunk volt. Ezt szerencsére már örömmel fogadták.

Elhívtuk őket a tavaszi foci tornánkra, aminek nagyon örültek, hiszen ők is szerették volna megismerni a mi brigádunkat és városunkat. Mondták, hogy mi is menjünk el az ő tornájukra (utóbbit hamarabb rendezték meg). Vendéglátóink nem az ultrák voltak, hanem a Valiant Boys, a helyi huligán brigád. Kérdeztük, milyen a viszony a Pogonnal, amire a válasz: nem túl jó, de most félretesznek minden ellentétet

A vendégek nem mehetnek be meccsre de felajánlották nekik, hogy a hazaiból megnézhetik. A mérkőzés nem volt valami jó, viszont a hangulatért megérte elmenni. Pazar nemzeti színekben pompázott a kapu mögötti rész, hiszen a koreográfia az ünnepnek szólt. Meccs végén kontaktot cseréltünk és megbeszéltük, hogy a Widzew Łódź (legnagyobb riválisuk) elleni meccsre eljövünk szép számmal. Kérték még maradjunk, és foglalnak nekünk szállást, mivel sajnos mennünk kellett , így hazafelé vettük az irányt.

Azóta számtalanszor bepótoltuk az akkori felajánlást. Szerencsére rendszeresen járunk egymáshoz meccs, focitorna, bulik keretein belül. A bełchatówiak által ismertük meg a Wisla Sandomierz brigádját is, de ez már egy másik történet. Azelőtt csak hallottuk a híres lengyel vendégszeretetről, de amióta át is éreztük, még jobban szeretjük ennek a nemzetnek a fiait.

GKS & DVTK & SKS!