Szurkolói barátságok: Szeged - Wisłoka Dębica

A labdarúgó-válogatott mérkőzések közti hosszú szünetet kihasználva, új sorozatot kezdtünk. A témánk a szurkolói barátságok, azokon belül is az itthoni csoportok küföldi fanatikusokkal való "hivatalos" kapcsolatai.

Az eddigi részekben olvashattatok a Sopron-Odra Opola, Debrecen-Bielefeld, Fradi-Rapid Wien és a Győr-Unia Tarnów barátságokról.

Ebben a részben az Ultras Szegedtől kaptunk egy írást, amiben a szegedi fanatikusok és a Wisłoka Dębica szurkolói közti barátságról olvashattok.

Wisłoka Dębica és a Szeged szurkolók barátságának kezdete, 2013 nyarára-őszére datálható, tehát egy igen csak fiatal barátságról beszélünk. Jó néhány személyes találkozások, utazások mellett, általában tábor szinten évente legalább 2x találkozunk.

2013 júliusában megrendezett Festiwale Orle Gniazdo hazafias fesztiválon egyik tagunk sok barátságot kötött a lengyel hazafiakkal, azonban egy néhány fős társasággal (főként Dębicáról) komolyabb kapcsolat született. Olyannyira, hogy a 2013. szeptemberében megrendezett románia – Magyarország mérkőzésre, egyik Wisłoka Dębica szurkoló is velünk tartott Bukarestbe.

Ezt követően, novemberben meghívást kaptunk a Wisłoka szurkolóktól egy idegenbeli mérkőzésükre és a mindenki számára ismert függetlenség napi felvonulásra, ami gyakorlatilag a két tábor közötti (hivatalosabb) barátság kezdetének mondható.

Következő találkozó 2014 augusztusában történt, mikor a Siófok - Szeged meccsre, illetve a napfény városába jöttek először lengyel barátaink, majd előző évhez hasonlóan, szintén november elején vonatos túrán vettünk részt és tekinthettünk meg a csodálatos przeworski vendégszektort ami inkább egy állatkerti ketrechez hasonlított.

2015 tavaszán találkoztunk ismét, egy dębicai buli és egy chełm-i túra keretében, ami azt hiszem a résztvevők számára felejthetetlen élmény volt, nyáron pedig az invitálásunknak eleget téve megjelentek a lengyel barátaink a szegedi focitornánkon.

2016 tavasza és nyara az Európa-bajnokság miatt kimaradt mind a két fél részéről, inkább csak személyes találkozásokra kerültek sor, azonban szeptemberben ismét egy maradandó élménnyel gazdagodtunk Dębicán.

A jövőre nézve biztosan elmondható, hogy számos túra vár ránk!

Éljen a lengyel-magyar barátság!

„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.”