Építéstől a bontásig - Népstadiontól a Puskás Ferenc Stadionig | 1990-2000

Sorozatunk 5. részében a stadion 1990-től 2000-ig tartó időszakát elevenítjük fel. Több átalakítás és kevesebb mérkőzés jellemezte ezt az időszakot, melyben még a Népstadion nevet viselte a létesítmény.

Felújítások

A '90-es években több felújítást végeztek az akkori Népstadionon. 1998-ban Atlétikai Európa-bajnokságot rendeztek Budapesten, az ezt megelőző években székesítették az alsó lelátókat, erősítették meg a felső karéjt, illetve a VIP-tribünt építették át és fedték be.

Hozzávetőlegesen 1 milliárd forintba került az Eb előtti felújítás, 20 évvel ezelőtt. A felújítások ellenére 2000-ben életveszélyessé nyilvánították a felső karéjt és évekre le is zárták.

Emlékezetes mérkőzések

Ami a mérkőzéseket illeti, a legjobban az Eb- és vb-selejtezők mozgatták meg a stadion népét. A sikertelen selejtezősorozatok ellenére több jóhangulatú mérkőzésről szólnak a híradások ebből az évtizedből, ezekből emelnénk ki párat.

1991-ben 60.000 szurkoló előtt szenvedtünk vereséget a Szovjetunió ellen, a magyarfutball.hu-n jegyzett beszámolóban így emlékeztek erre a meccsre:

"Az érdeklődés óriási volt. Ennyi néző már nagyon régen volt a Népstadionban. (1986-ban amikor a brazil válogatott volt a vendégünk.) Mindenki "az év mérkőzésének" tekintette a találkozót. A szövetségi kapitány ugyan óvott a túlzott reményektől, de annyira ki voltunk éhezve a sikerekre, hogy minden apró öröm felfokozta a várakozásokat.

A pályán azután kiderült mennyire igaza volt a kapitánynak. Nem mondhatni ugyan, hogy a válogatottunk rosszul játszott volna, hiszen akartak, küzdöttek, de ez kevés volt. A szovjet csapat nagy csatában ugyan, de mégiscsak magabiztosan szerezte meg a győzelmet."

Hat évvel később, az 1998-as világbajnokság selejtezőjében fogadtuk Svájcot hazai pályán, a korábban említett átépítési munkálatok időszakában. 40.000 néző előtt 1-1-es döntetlen született, bár ez a mérkőzés sokak számára a lelátói események miatt volt emlékezetes.

"A képeken nem látszik (hogy is látszana?), hogy rendezők nélkül is rend volt a kanyarban és elegen ügyeltek arra, hogy ne essenek egymásnak a zöldek, a lilák és a piros-feketék.

Ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy ez volt az első igazi válogatott koreográfia és senki sem gondolta ezen a nevezetes augusztus 20-i napon, hogy a mozgalom néhány éven belül bekövetkező felemelkedését és hanyatlását követően válogatott meccsen több, mint tizenkét évig nem lesz hasonló minőségű mutatvány!"

1998-ban Romániát fogadtuk Eb-selejtezőn 30.000 szurkoló előtt. Ez az összecsapás sokáig emlékezetes lehet Hrutka János szabadrúgásgólja a mérkőzés hajrájából.

"A mindent eldöntő momentum azonban Hrutka mesteri szabadrúgásgólja volt, ami nemcsak, hogy kiegyenlítette a román előnyt, hanem igazságossá is tette az eredményt, hiszen a magyar csapat szerdán este nagy akarással játszott - és ami a lényeg - stílusos futballal rukkolt elő."

A válogatott szempontjából az utolsó nagy nézőszám előtt játszott találkozók egyike az olaszok elleni 2000-es vb-selejtező. 60.000-en szurkolhattak Király Gáboréknak, akik 2-2-es döntetlent értek el a többek között Filippo Inzaghival és Francesco Tottival felálló olasz válogatott ellen.

A válogatott mérkőzései mellett továbbra is rendeztek bajnokikat a stadionban. Kiemelkedik az évtizedben ezek közül a BVSC-FTC 1996-os összecsapás, amelynek 45.000-en lehettek szemtanúi annak, ahogy bajnoki címet szerez a Ferencváros.

Következő részünkben a 2000-től 2010-ig tartó időszakot elevenítjük fel, melyben a stadiont Puskás Ferencről nevezik el.

Forrás: magyarfutball.hu, Régi idők magyar lelátója, Stormcorner

[UH Interjú] Sálerdő - elhivatottság a sálgyűjtésben

A szurkolói csoportok és a fotósok interjúi után a lelátói mozgalom egy másik területét mutatjuk be. A magyar sálgyűjtemények enciklopédiájával, a Sálerdővel olvashattok egy hosszabb interjút első körben, majd később két rutinos gyűjtő mesél tapasztalatairól, tanácsairól.

Mikor indult a Sálerdő oldal?

Sziasztok, először is köszönjük a lehetőséget, hogy foglalkoztok a mozgalom ezen oldalával is!

Nos, 2013 augusztusában indult az oldal körülbelül 60-70 sállal, mert ugye kellett valami alap „készletnek” fent lennie. Felmerült egy ötlet, hogy jó lenne egy olyan oldalt készíteni ahol egy csokorban elérhetőek lennének a honi klub és csoport sálak. Első körben megkérdeztem a gyűjtő kollégákat, hogy mi lenne, ha lenne egy ilyen oldal és tudnának hozzájárulni tartalommal.

A sok pozitív válasz után Bódi Zolival belevágtunk az alapokba. Kitaláltuk a nevet, majd megbeszéltük milyen irányelvek alapján működjön az oldal.

Mi az oldal elsődleges célja?

Tudtommal jelenleg a Sálerdő az egyetlen olyan oldal a világon, ahol egy adott ország összes sálját foglalja össze. Az elsődleges cél, hogy mindenki számára elérhető legyen a hazai sálak „armadája” és minimális információval lássa el a nagyérdeműt.

Igyekszünk törekedni, hogy fel tudjuk tűntetni mikor készült az adott sál és mekkora mennyiségben. Ugye ez már a nehezebb feladat, mert nem mindig tudjuk elérni az adott csoportot, vagy illetékest, aki szerepet vállalt a készítésben. Ezúton is kérjük a csoportokat, nyugodtan jelentkezzenek, szívesen tesszük fel sálaikat és minden adat jól jön!

Továbbá színesítjük az oldalt gyűjtők interjúival, vagy cikkekkel ami szorosan kapcsolódik a témához. Információt nyújtunk kezdőknek is , vagy aki külföldön szeretne vásárolni. Itt megtalálható, hogy regisztráljunk aukciós vagy sima oldalakhoz, illetve fizetési portálon (Paypal) való eligazodáshoz.

Hányan járulnak ma hozzá az oldal fejlődéshez?

Mondhatni gyűjtők körében nagy támogatást kaptunk a kezdetekben, mert szép számmal küldték be a képeket a sáljaikról, de volt hogy adott csoport is teljesen „beleállt” az ügybe. Jelenleg egyedül szerkesztem az oldalt , amatőr szinten ami elegendő hogy valahogy kinézzen a weboldalunk. Miután az oldalnak van egy csekély anyagi vonzata is, ugye a domain nevet évente meg kell hosszabbítani. Itt is vevő a „társaság” a dologra és nagyon hamar összedobjuk a szükséges összeget.

Mennyire segíti a weboldalatok működését a Facebook-csoport?

Ma már megkerülhetetlen a közösségi média, tehát alap volt, hogy ezen a platformon is képviselve lesz a Sálerdő. Természetesen ahogy felkerül egy sál az oldalra már toljuk is ki a Facebookra, hogy látható legyen a frissítés. Igaz itt vannak olyan lelkes amatőrök, hogy egyből rákérdeznek „mennyibe kerül?”, vagy „mit kérsz érte cserébe”, ilyenkor ugye jöhet a felvilágosítás, hogy ez egy enciklopédia, nem webshop.

Létrehoztunk egy zárt fórumot, ami nagyon fontos volt! Bárki jelentkezhet, de egyfajta szűrést is végzünk, hogy ne legyen komolytalan a közösségi „szoba”. Régebben több webes oldalon voltak fórumok sálgyűjtőknek (Drukkerkocsma, Lelátó, stb..), de ezeknél nem éreztük azt normális körülmények közt működnének az adás-vételek, esetleges cserék, vagy egy adott téma megvitatatása.

Szóval a Facebook fórumunkon a hazai elit színe–java fent van és remek szócső egy sál kereséséhez, eladásához, vagy éppen új szerzemény(ek) propagálása a közösség előtt. Itt Sinka Szabi segíti a munkám akit felvettünk adminnak a fórumra.

Kicsit szigorúbban működtetjük az a fórumot, mert törekszünk csak a sál témához, a normális hangvételhez, és a korrekt adásvétel-cseréhez. Volt, hogy rá kellett szólni emberekre, hogy a hangvétel, vagy a hirdetése nem megfelelő, de ne legyen már fenn cipő, esetleg póló a fórumon (hátha itt jobban megveszik).

Kitől kapjátok a legnagyobb segítséget? Gyűjtők, vagy magánemberek küldenek be anyagot, képet a Sálerdőre?

Elsősorban gyűjtők sáljai került(nek) fel , de volt, hogy konkrét csoport elküldte az összes sálainak fotóit. Természetesen volt rá példa, hogy sima "civilek” küldtek be sál képeit ami szintén nagy segítségnek számít. Jó lenne, ha jövőben egyre többen fotóznák a sáljaikat és pár kattintással már küldenék is nekünk. Mi úgy is kivágjuk a sálat és egy egységes magyar zászlóra helyezzük át.

Milyen széles a sálgyűjtő mozgalom itthon?

Ezt nehéz konkrétan megmondani, mert még mindig vannak olyanok akik „láthatatlanok” előttünk, nem neteznek annyit, nincs sehova feltöltve a gyűjteménye, vagy csak szimplán nem szeretne neki nyilvánosságot adni. Mindenesetre a honi szurkolói mozgalomhoz reális az a gyűjtői réteg aki ezzel foglalkozik.

Mondjuk érdekes, hogy vannak csapatok (Győr, MTK, Haladás, Vasas, Békéscsaba), ami „sötét folt” és onnan nincs gyűjtő aki például több sálat tudna nekünk megmutatni. Tehát aki rendelkezik nagyobb készlettel, az nyugodtan jelentkezzen.

Körülbelül hány komolyabb gyűjtő van ma Magyarországon?

Itt már konkrétabban lehet beszélni a gyűjtőkről, mert ismerjük egymást évek óta. Ha krémet kellene említenem Hancsi, Vitó, Fári Laci, Szaki-Miki, Gematyi, Kecsege, Bódi Zoli, Sinka Szabi, Endrődi Tomi, Heky, Sonofabitch, Fehérvár Sciarpe, Surányi Dávid, Peterszky és jómagam. Természetesen mindenkinek megvan a maga szisztémája, mi szerint gyűjt.

Jelenleg hány sál található az oldalon?

Közel 300 sál található az oldalon, klubbonként szétválogatva illetve magyar válogatott és anti sálak külön. De tervbe van véve majd a barátságsálak és a meccs sálak kategória is.

Melyik csapat/csoport gyűjteménye a legszélesebb a sálerdőn?

Ugye a nagy csapatokat figyelembe véve elég sok sálat adtak ki, klub vagy ultra. Folyamatosan kerülnek fel a példányok, de jelenleg Debrecen, Diósgyőr, Ferencváros és Videoton sálak találhatók a legnagyobb mennyiségben. Itt azért meg kell jegyeznem, hogy kisebb csapatoknál relatíve kevesebb sál jött ki, így némelyik akár 80-90-100%-os lefedettségről is beszélhetünk. Pár példát kiemelve Dunaújváros, ESMTK, Ikarus, Vác.

Tervezitek-e esetleg, hogy a bécsi szurkolói börzéhez hasonlót itthon is szerveztek?

Ez a téma mindig felmerül bennünk, hogy jó lenne egy ilyen rendezvényt itthon is megvalósítani, de egyenlőre az ötlettelés szintjén megrekedt a dolog. Igazából eléggé nagy szervezést igényel és időt. Amivel mi most nem rendelkezünk, és még nehezíti a dolgot hogy nem Magyarországon élek.

Nagyban megkönnyítené a dolgot, ha valaki egy helységet tudna biztosítani és valami jelképes összeggel megelégedne. Természetesen nem csak a ”sálasokról” szólna a rendezvény, ki lehetne egészíteni más ereklye gyűjtőkkel, így még több érdeklődőt vonzana oda és mehetne az ádáz adok-veszek-cserélek postaköltség mentesen.

Mi a sálerdő jövőbeli célja? Hogy képzelitek el az oldalt, illetve a sálgyűjtő szcénát 5 év múlva?

Mindenféleképpen a lehető legtöbb sálat feltölteni az oldalunkra és minél szorosabban összefogni a sálgyűjtőket. Felmerült annak is lehetősége ,hogy csináltatnánk egy Sálerdő sálat. De ez is csak ötlet szinten van, mert ugye ez függ anyagiaktól is. Senki sem jósnő , hogy a jövőbe lásson, de jó lenne ha senki sem adná fel a gyűjtést és nála maradna „kincsei” nagy része. Továbbá nagyobb aktivitás lenne a klubok és a szurkolói csoportok közt, mert nagyon leépült a kínálat.

Köszönjük a válaszokat Csizmadi Péternek és a Sálerdőnek!

Építéstől a bontásig - Népstadiontól a Puskás Ferenc Stadionig | 1980-1990

Új fejezetünk a sorozatban az 1980-tól 1990-ig terjedő időszakot eleveníti fel. A stadion utolsó nagy korszaka, az utolsó 80.000-es nézőszám, az utolsó sikeres vb-selejtezők és az utolsó kettős rangadók évtizede volt ez.

Az akkori Népstadion a '80-as években körülbelül 70.000 szurkoló befogadására volt alkalmas. Szükség is volt a nagy befogadóképességre, hiszen a válogatott utolsó két sikeres vb-selejtezőit vívta ebben az évtizedben.

Az 1982-es vb-selejtezőkön 65-70.000 szurkoló láthatta, ahogy Romániát, Svájcot és Norvégiát megverjük, illetve Angliától vereséget szenvedünk. Ebben a korszakban olyan játékosok alkották a nemzeti tizenegyet, mint Törőcsik András és Nyilasi Tibor.

A sikertelen 1984-es Eb-selejtezők után következett a '86-os mexikói világbajnokság selejtezője. A csoportban Ciprus, Ausztria és Hollandia szerepelt és végül első helyen jutottunk ki Mexikóba.

Az utolsó (már tétnélküli) selejtezőmeccset 80.000-en láthatták, ahogy Hollandia 1-0-ás győzelmet arat Budapesten. A magyarfutball.hu oldalán olvashattunk egy helyszíni beszámolót, ami megmagyarázza, hogy is lehettek ennyien a lelátókon;

"Az volt életem egyetlen olyan mérkőzése, ahol jegy nélkül kellett belógnom. Még a lovasrendőr is illedelmesen hátat fordított, amikor egymás után potyogtunk át a kerítésen. Végül a szektorból kiadott valaki egy jegyet és azt adtuk tovább egymásnak a kerítésen át. Így mentünk be vagy nyolcan. Emlékszem, hogy a kezdés előtt másfél órával már nagyjából teltház volt. Még mondtam is a többieknek, hogy most indulnak el otthonról azok, akiknek jegyük is van..."

A világbajnokságra készülő válogatott elérkezett egy újabb legendás mérkőzéshez. Az idősebb generációtól már sokszor hallhatták a fiatalok, hogy egy ilyen mérkőzés után milyen reményekkel utaztunk Mexikóba. Ez volt az a mérkőzés, amin 70.000 szurkoló előtt 3-0-ra vertük Brazíliát. Több fórumon is olvashattunk beszámolókat a meccsről, melyre körülbelül 1 milliós jegyigénylés lehetett akkoriban.

Az 1986-os világbajnokságon sikertelenül szereplő válogatott után a korszak lezárásaként a kettős rangadóktól is búcsúzott a honi futball, és a Népstadion is.

Csökkent az érdeklődés ezekre az összecsapásokra és a klubok is nehezen mondtak le a hazai pálya előnyéről, így 1987-ben rendezték az utolsó "igazi" kettős rangadókat.

Forrás: Fortepan, magyarfutball.hu

Építéstől a bontásig - Népstadiontól a Puskás Ferenc Stadionig | 1970-1980

Sorozatunk harmadik részéhez érkeztünk. Az eddigi két fejezetben a Népstadion építésétől az 1970-es évekig való folyamatos fejlesztéseit mutattuk be, képi formában. Folytatva az eddigieket, 1970-től 1980-ig tekintünk bele a stadion történetébe.

A '70-as évek elején Eb-selejtezőnek lehetett a szemtanúja a Népstadion közönsége. Kiemelendő ez a selejtezősorozat, hiszen 2016 előtt ekkor jutott ki utoljára kontinensviadalra a válogatott.

Az 1972-es Európa-bajnokságra még csak 4 csapat részvételével zajlott. A selejtezőkön Bulgária, Franciaország, Norvégia ellen csoportelsőként jutottunk tovább, hogy a negyeddöntőben Románia ellen vívjuk ki a részvételt. Ekkortájt 76-80.000 néző befogadására volt alkalmas a létesítmény, amelyben 1971-ben a csoportmérkőzésen Bulgária ellen, majd az egyenes kiesési szakaszban Románia ellen is, körülbelül 75.000 szurkoló előtt játszhattak Dunai Antalék.

A következő Eb-re nem jutottunk ki, de érdekes mérkőzések vártak a szurkolókra az 1978-as vb-selejtezőkön is. 70.000-en szurkolhattak Nyilasiéknak, akik megverték Szovjetuniót, Görögországot, majd az interkontinentális pótselejtezőn Bolívia ellen harcolták ki a részvételt.

A válogatott mellett fontos kupamérkőzést játszottak a stadionban. Az Újpest 1974-ben a Bayern München ellen játszott 1-1-es döntetlen a BEK-elődöntőben, 78.426 szurkoló előtt. A lilák főriválisa, a Ferencváros 1975-ben KEK-elődöntőn verte 2-1-re a Crvena Zvezda csapatát. A zöld-fehérek döntőbe jutottak a sorozatban, melyet végül a Dinamo Kijev nyert.

Ami mellett nem lehet elmenni a korszakban, a Népstadion kettős rangadói, amelyek ebben az időszakban váltak rendszeressé. Az "igazi" kettős rangadók alatt a négy nagy pesti csapat (Bp. Honvéd, Vasas, Újpest, Ferencváros) összecsapásait értjük.

A Népstadion átadása (1953) után kezdetben alkalomszerűen fordultak elő ilyen jellegű mérkőzések, majd 1973-tól váltak rendszeressé a kettős rangadók. Az 1980-as évek második felétől csökkenőben volt az érdeklődés, a klubok sem szívesen mondtak le a hazai pálya előnyéről, így 1987 tavaszán utoljára rendeztek kettős rangadót, bár a következő szezon párosítása még lehetővé tette volna.

Képek ebből az évtizedből

Magyarország-Románia labdarúgó Eb-mérkőzés 1972. április 29-én a Népstadionban. A képen: Dimitru tisztáz Branikovits előtt.

Fotó: Kovács Gyula / MTI

Vasas-Újpest mérkőzés 1973-ban. A feljegyzések szerint ezt a kettős rangadót látták a legtöbben (80.000-en).

Várady Béla belövi a magyarok negyedik gólját a Magyarország-Bolívia világbajnoki labdarúgó selejtező mérkőzésen a Népstadionban. Végeredmény: 6:0. A háttérben Törőcsik András.

MTI Fotó: Kovács Gyula

Forrás: Tempofradi, magyarfutball.hu, Fortepan, valogatott.blog.hu